Moszkva 1. - Utazás, közlekedés, szállás

Napfelkelte Ferihegyen

Elérkezett a nagy nap, augusztus 9.-e, azaz indulásunk Oroszországba! 

Reggel 6:25-kor indult a gépünk, én azonban egész éjjel egy szemhunyásnyit sem aludtam. Hihetetlenül ideges voltam - pontosabban felváltva voltam ideges és izgatott, a kettő nem ugyanaz. A repüléstől nem féltem egyáltalán, de a reptértől igen - check-in, utasfelvétel, last call, számomra ezek teljesen új dolgok voltak. Ami a leginkább idegesített, hogy mindenki azt mondta, érdemes 2-3 órával előbb kimenni a reptérre, innen üzenem nekik hogy kapják be, egyáltalán nem volt rá szükség se odafele se pedig hazafele jövet. Nekünk viszont reggel 4-kor ment reptéri buszunk a Deákról, szóval a kapuk zárásáig másfél óra volt.

Mikor a reptérre értünk, hirtelen fogalmunk sem volt, mit kell csinálni és hol, először el is indultunk rossz irányba. Rengetegen voltak és lehet mi vagyunk a hülyék, de egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy s mint. Azt sem igazán értem, mi értelme a WizzAir-nél az online becsekkolásnak, mikor visszafele Moszkvában kézi becsekkolás volt csak és ugyanannyi időbe telt, az online semmivel sem gyorsította meg a folyamatot. 

Ami még aranyos volt, hogy a bőröndünket 1 kg-mal többnek mérték Ferihegyen, mint mi otthon bőröndmérleggel. Hazafele Moszkvában pedig ugyanannyinak, mint mi. Ha erre a két dologra egy reptérgurunak van magyarázata, nyugodtan kommenteljen. 

Összességében fél órával előbb meg voltunk mindennel, 6-kor elindultunk a buszunkkal a gépünkhöz. 

A repülés nagyon király volt, főleg a felszállás. Mint egy hullámvasút:D Bár elég kényelmetlen volt 2,5 órát ülni minimális lábtérrel, valamennyit tudtam aludni. 

A reptéren szerencsésen megkaptuk a csomagjaink, konstatáltuk, hogy egyelőre nem vagyunk balfaszok, és egész jól ment.

Még a bőröndök felvétele előtt ellenőrizték az útleveleket a vízumokkal és kaptunk egy ún. migrációs kártyát. Egyébként arról volt szó, hogy a repülőn kapunk majd egy ilyet, amit ki kell tölteni és rá kell írni egy valós címet, hogy hol fogunk tartózkodni. Hát ez nem történt meg, a bácsika ráírta a papírra az adataim, de cím nem kellett nekik. 

Itt már mindenki oroszul beszélt. Éles váltás Ferihegyhez képest, ahol mindent elmondtak angolul is. Még volt egy kapu, ahol volt egy szalag meg átvilágítóberendezés a bőröndnek, ott a hölgy megkérdezte hogy Откуда вы? azaz hogy honnan jöttünk. Mondtam, hogy Budapest, aztán intett, hogy jól van, menjünk. Azért kedves feltételezés, hogy tudunk oroszul. Persze én tudok és kellett is, de erről majd később.

A moszkvai Vnukovo Reptérről megy egy Aeroexpress nevű vonat be a városba, egészen konkrétan a Kijevszkij pályaudvarra. Először úgy volt, hogy ezzel megyünk, aztán megnéztem az árát és dobtam egy hátast: 2500 ft-nak megfelelő rubel, ebből a pénzből eljutok Budapestről egy vidéki nagyvárosba kb. Úgyhogy még otthon néztem útvonaltervet és hát simán megoldható volt tömegközlekedéssel ugyanannyi idő alatt, csak több átszállással.

Némi bénázás után megtaláltuk a buszmegállót, vettem a sofőrbácsitól jegyet és az első meglepetés: elsőajtós a busz + utána egy kapuhoz kell érinteni a jegyedet és akkor forog és beenged. Zseniális. Aki járt már külföldi nagyvárosban, annak ez biztos nem új dolog, de nekem az volt és szerintem király találmány. Bár nem rossz dolog bliccelni sem, de legalább a metrohoz megcsinálhatnák itthon. 

Apropó metro. Innentől kezdve csak metroztunk. Tudtam, hogy a moszkvai metro híresen látványos, de a hét végére sem sikerült megunnom a szebbnél szebb megállók látványát. A hírhedt orosz metro egyszer sem gyulladt ki, teljesen jó állapotban voltak a szerelvények. Mi vettünk egy egy hétre szóló bérletet, aminél olcsóbb megoldás a Trojka-kártya, ha minden igaz, de azt állandóan töltögetni kell, mi meg úgy éreztük, maximálisan kihasználtuk a hetijegyet. Le kellett csippantani a kapun és azt is kiírta, hogy percre pontosan meddig érvényes.

Néhány kép a metroról:

Ez a plafon... 

Ez olyan kis szép

Rengeteg metrovonala van Moszkvának (12 vagy 14?) és mindet összeköti egy gyűrű. Érdemes magunknál tartani egy térképet a metrovonalakról, nagyon jól jött és könnyen tájékozódtunk. 

Valamint érdemes ismerni a cirill ábécét, mert ugyan a kocsikban bemondják angolul a következő állomást, de minden oroszul van kiírva. Még ha nem is értjük a szöveget vagy nem tudjuk kimondani, jó ha el tudjuk olvasni. Barátom egy nap után ráísmert a szavak formájára úgymond, pedig sose tanult oroszul. 

Ami még tetszik a metro-ban, az az, hogy nem lehet wall of death-ezni, azaz egymásnak szembemenni. Más lépcsőn kell kimenni, mint átszállni. A mozgólépcsőknél van egy kordon, így a kifelé tartók nem tudnak nekimenni azoknak, akik jönnek lefele és fordítva. Remélem érthető. A mozgólépcsőnél ki van írva, hogy álljunk jobbra. Éjjel 1-kor indulnak az utolsó metrók. 

A hostelünk megtalálása már keményebb dió volt. Éhesek voltunk, ezért először a piacon vettünk egy kis pirogot (helyi töltött tészta, van húsos, tojásos, káposztás, olyasmi mint egy bukta). Aztán összevissza kóvályogtunk a környéken, a házszámok elég trükkösek, ráadásul semmi tábla nem volt a hostelnél. Köszi. 

Nagy nehezen meg lett és jött a következő meglepetés: se a recepciós-gondnok-mindenes néni nem tudott angolul, se az ott lakók, ugyanis csak oroszok laktak. Én naivan azt gondoltam, hogyha már booking.com-ról van, akkor international lesz. Hát nem. Nyilván ezért mentem ki, hogy gyakoroljam a nyelvet, csak azért ügyintézésben nem vagyok túl magabiztos egyelőre, kicsit tartottam a félreértésektől. Na mindegy, amúgy Nadja nagyon cuki volt, még választási lehetőségünk is volt a szobákat illetően, azt választottuk, amelyiknek van külön bejárata, így szabadon jöttünk-mentünk. Azért éjszakára bezárták a főbejáratot, nem is tudom, hogy lehetett volna bejutni, mert ugyan a honlapon 24 órás recepciót írnak, éjszaka nem volt fenn senki. Mindegy, volt menő külön bejáratunk. És konyha is tiszta fürdővel, szóval ár-érték arányban elég jó volt a szállás. Ide kattintva meg lehet tekinteni és foglalni, ha valakit esetleg érdekel. 

Egy kis pihenés után pedig belevetettük magunkat Moszkva felfedezésébe. 

Folyt. köv. :)