Szeretem az Instagramot. A kreatív, vizuális típusok Mekkája - meg a magamutogató embereké. Tudom, divat szidni, de én úgy vagyok vele, hogy még mindig én válogatom meg milyen tartalmakat fogyasztok és kiket követek. Ha valaki/valami rossz érzést kelt bennem akkor szimplán továbbállok. És akkor térjünk a poszt témájára: az én profilom kevesebb, amiért nem járok folyton egzotikus helyeken és kevesebb, mint 20 országban jártam?
Rengeteg profilon látok a bemutatkozásban (kattabijóba!) 50 countries és hasonló kis megjegyzéseket egyből a név alatt arra vonatkozóan, hány országban járt már az illető. Ez tök jó dolog, amennyiben nem csak egy felszínes pipálgatásról van szó hogy na, itt is voltam. Olyan profilokat be se követek, akiknél minden egyes kép egy szelfi a tengerparton, mert számomra ez nem ad értéket, még akkor sem, ha aláír egy világmegváltó idézetet az álmok valóra váltásától. Innentől kezdve tök mindegy hány helyen volt, engem nem érdekel.
Valamikor Vigh Boritól hallottam egy vele készült interjúban, hogy utálja azt a kérdést, hogy hány országban járt már. Mert lehet járt már többször az USA-ban, amely egy hatalmas ország és nagy a diverzitás egyes államok között, ezért nem gondolja azt hogy pár hely meglátogatása után messzemenő következtetéseket lehet levonni az egész országról. Ha egyszer elmész New Yorkba akkor tulajdonképpen plusz egy országként felveheted USA-t a listádra, de tulajdonképpen nem láttál még semmit.
Én ezzel a gondolattal nagyon egyet értek. Vegyük az én példámat: a legtöbben ha elmennek Oroszországba mit néznek meg? Moszkvát és Szentpétervárt. Erre az oroszok csak legyintenek, hogy az nem az igazi Oroszország - és valószínűleg így van. Egyelőre csak Moszkvában jártam, de alig várom, hogy újra és újra visszatérjek idővel és jobban megismerjem ezt a hatalmas óriást.
Nem áll tőlünk távol az önirónia, néha jót nevetünk azon, hogy ennek ellenére lekapartuk az egész országot a kaparós térképen. Amit annak ellenére szeretek, hogy egyelőre nem sok szín van rajta, mert ránézek és mindig emlékeztetem magamat, mik a céljaink, szóval még így is inspiráló. Az első évfordulónkra vettem. Szerintem a social media világában az a legfontosabb, hogy ne hagyjuk, hogy eluralkodjon rajtunk az irigység vagy a rossz érzés, amiért XY azt csinálja, amire mi vágyunk de mi még nagyon távol állunk tőle. Ahelyett, hogy szidjuk, legyünk tudatosak.
2020-as tervek
Mivel kevés helyen voltam, ezért nem nehéz nekem újat mutatni. Idén több új országba is ellátogatunk, köztük lesz egy olyan utunk, ami konkrétan ezer éve bakancslistás és már nagyon régóta vágyom rá. De a jó dolgokra megéri várni. És itt szeretnék még egy dolgot behozni: a repülés és a környezetvédelem kérdését. Fogunk repülni, de nem havonta. Sokan vallják azt, hogy ha van egy olcsó repjegy, akkor miért ne lehetne elrepülni X helyre egy hétvégére, ha tetszik, akkor pedig visszatérni később az országba. Ez csábító gondolat, de én jelenleg úgy vélem, hogy ha 1-2 napról van szó, akkor maradjon inkább belföld vagy a környező országok felfedezése, mert van mit csinálni bőven (és szerintem igencsak alulértékeltek). Inkább még várok 1-2 évet vagy hónapot és elrepülök a vágyott helyre több időre és alaposabban felfedezem, ha már elmegyek olyan messzire.
Új, rég várt utazások mellett visszatérek - úgy néz ki - több helyre, ahol korábban jártam. A számok nem fognak gyarapodni, de az élmények, benyomások, gondolatok, tapasztalatok - és minden bizonnyal a személyiségem - igen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése