Jöjjön egy hármas lista az idei kedvenc belföldi élményeimről. Az egész világot látni akarom, közben egy élet nem elég még arra sem, hogy Magyarországot rendesen bejárjam. Igenis rengeteg felfedezni való van itthon is, legyen szó városnézésről vagy természetjárásról. Örülök, hogy egyre többet sikerül itthon is kirándulnunk, nézelődnünk és úgy néz ki, megtaláltuk a megfelelő úti társakat is hozzá. Íme három kiemelkedő hely, a teljesség igénye nélkül.
Szekszárd
Idén először voltam Szekszárdon, melynek apropója leginkább a helyi borok kóstolása és megismerése volt. A program azonban kirándulással kezdődött a várost körülvevő szőlődombokon és lösz-szurdikokban. Mivel helyi ismerőseink szervezték nekünk ezt az élményt, csak úgy áradtak felénk az információk pl. arról, hogy mi az a löszbaba és miért ültetnek rózsát a szőlősorok végébe. Felmentünk a kilátóba is, ahonnan beláttuk az egész környéket és hát mi más ihlette volna a kilátó tervezését, mint a szőlő.
Este egy borkóstolón vettünk részt a Bodri pincészetnél. Korábban ittam már Bodri bort, méghozzá a Bodrikutyát, úgyhogy nagyon kíváncsi voltam a többi borukra is. Hát, sajnos nem emlékszem hány bort kóstoltunk, a végére teljesen összefolyt már a sok információ és íz (magyarul berúgtam!), de rengeteg dolgot megtudtunk a borokról - meg kifejezetten a szekszárdi borokról - és azt kell mondjam, kezdem már kapiskálni és élvezni is ezt a bor-témát, megérezni a különféle ízeket, elkülöníteni a fajtákat. Biztos visszamegyek még Szekszárdra, ez egy remek hétvége volt.
Sopron
Pár hónap múlva jött az ötlet, hogy akkor folytassuk a dolgot és látogassuk meg Magyarország többi borvidékét is: kirándulás borozással egybekötve, mi kell még?
A soproni borokról kb. semmit nem tudtam, csak azt, hogy a kékfrankos elterjedt, de nem tudtam korábban egy soproni bort sem felidézni (pedig valószínűleg ittam már).
Érdekes volt visszatérni ide. Először osztálykiránduláson jártam a városban és akkor 13 évesen végtelenül unalmasnak tartottam. Nyilván, evangélikus iskola révén csak templomokat néztünk meg, illetve voltunk falat mászni de annak semmi köze magához a városhoz. Aztán tavaly voltam egy napot a VOLT fesztiválon, ekkor gyakorlatilag csak a vasútállomás és a kemping közötti szakaszt láttam, ami nem sok. Most viszont rájöttem, hogy ez egy JÓ HELY. Egész nap mászkáltunk a városban és még igazából csomó program van a környéken. Most már tetszik Budapest után, hogy csend van, de közben azért van elég szórakozási lehetőség. Első este csak egy vacsora és némi italozás fért bele, aznap folyó borokat ittunk, de a teljes napunkon megadtuk a módját, berendeltünk nem tudom hány üveggel mindenféle fajtából. A Pfneiszl pincészet Távoli világ nevű bora nálam mindent vitt. Na meg a csemegetál, amit berendeltünk.
Kéktúra 15. szakasz
Ez az Országos Kéktúra pilisi szakasza Budapest határától Dobogókőig. Két részletben csináltuk meg, így dupla élvezet volt. Ez az egyik legszebb hely, ahol valaha jártam és ahol a legjobban éreztem magam. Örülök, hogy ősszel mentünk, bár szerintem minden ősszel a legszebb.
A kedvenc részem a Pilisborosjenő határában lévő Teve-szikla és a Pilisszentkereszt utáni szurdok. Pilisborosjenőn majdnem lett két kutyánk, de csak majdnem. Szerencsére meg lett, honnan lógtak meg és sikerült szólni a gazdájuknak. A Teve-sziklánál pedig konkrétan úgy éreztem, mintha nem is Magyarországon lennénk, hanem valami kanyonnál. Ezért imádom a természetet.
 |
| Teve-szikla |
 |
| "Ez hány mislenes kicsim?" Legkedvencebb éttermeim |
 |
| A szurdok |
 |
| Csobánka határában |
Október egy nehéz időszak volt számomra, de ismét bebizonyosodott hogy kicsit távol a városi nyüzsitől, friss levegőn, a természetben egyből jobb... minden.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése