Történt az, hogy kitaláltam, hogy menjünk már valahova március 15.-én és mivel a tavalyi Prágába vonatozás jól működött, kitaláltuk, hogy menjünk el Brnóba. De főleg én, mert nem tudok meglenni egy helyen.
Gondoltuk, mivel Csehország második legnagyobb városa, ezért lesz elég látnivaló, aztán ha megfáradunk legurítunk egy jó korsó sört... na, a sörről lesz még szó, de kezdjük az elején.
Sikeresen megérkeztünk jó fél órás késéssel a vonattal, amire a MÁV-os pénztáros asszisztálásával kukáztam a limitált, olcsó jegyekből. A vonat és a szállás lefoglalása jól ment, befoglaltuk a legolcsóbb hostelt és örültünk a fejünknek, hogy végre a központban fogunk lakni, nem Rákospalotán (értsd: az adott város külső, lakótelepes részén). Mondjuk utólag belegondolva, egy akkora városban mint Brno, nehéz lett volna külvárosban lakni, ugyanis a turisták számára érdekes részek hát hogy is mondjam, elég kis területen tömörülnek.
Na de vágjunk is bele. Nyilván a hostelünk szomszédságában volt egy magyar élelmiszerbolt, mert MIÉRT NE.
A jó magyar mangalica.
Elfoglaltuk a szállást, erről nincs mit mondani igazából, aludni jó volt, mint úgy általában a hostelek. Szusszantunk egyet, majd útnak indultunk, csak úgy céltalanul, ez volt pénteken késő délután.
Lődörögtünk, fotózgattunk. Hihetetlen, mennyi templom van, na nem mintha más városban nem lenne ennyi, csak nem ennyire közel egymáshoz.
Mivel szűk macskaköves utcákon barangolunk, nem is lehet olyan képet készíteni, amibe teljesen belefér a templom.
Sötétedésig ez volt a program, majd egy teljesen random helyre beültünk, hogy na most már igyunk meg egy sört. Ez volt a Rotor nevű bár, hát nem egy tipikus cseh söröző (spoiler alert: egyik sem volt az), de kaptunk egy nagyon finom és drága IPA-t. Kicsit frusztráló volt, hogy nem kaptunk itallapot, csak úgy felsorolta a csajszi, hogy mik vannak. Na mindegy, ez az IPA korrekt volt. Aztán megindultunk, mert tripadvisoron kinéztünk egy éttermet, ami picit messzebb volt, gondoltuk mire odaérünk és kikapjuk az ételt, addigra megéhezünk. Hát, a hely természetesen televolt, lévén ott volt a tripadvisor legjobbjai között. Itt kezdődött a szerencsétlenkedésünk, ami kitartott egész ott-tartózkodásunk alatt. Ugyanis nem találtunk jó helyeket.
Egyszerűen nem voltak normális cseh éttermek. Semmi olyan ételt nem találtunk, amit Prágában kipróbáltunk, pedig egy knédlire már igencsak fájt a fogam. Én ha elmegyek valahova, helyi ételeket eszem, nem pedig ázsiai meg BBQ helyekre vagyok kíváncsi. Persze ilyesmi volt dögivel. Szóval aztán végül annyit bénáztunk, amíg egy McDonaldsban kötöttünk ki, ami tök szégyen, de így volt. Ja, bepróbálkoztunk a KFC-vel is előtte, csak az étterem kellős közepén egy vödör felett ült egy tinédzserfiú és okádott, körülötte még több tinédzser. Jó étvágyat kívánok!
Ezután meg akartuk keresni a PUB nevű helyet, ahol magadnak csapolhatod a sört és elvileg tök jópofa, még versenyezhetsz is más kocsmákkal, hogy ki iszik többet. Nos, a hely zárva volt. Ezután még szerencsétlenkedtünk egy sort, mert a shot barba nem akartunk beülni, olyan Pesten is van (tényleg, ez volt a neve és teljesen ugyanolyan volt, mint az itteni shot). Aztán kinéztük az U Richarda nevű helyi, viszonylag új kocsmát, akik a saját sörüket árulják. Már kezdtünk fellélegezni, végre egy hely, aminek cseh neve van. Ittunk két sört, a stout egész korrekt volt, a másikra nem emlékszem, de itt se estünk hanyatt. Oké, Morvaország inkább borvidék, de azért nem gondoltuk, hogy ennyire nem jók itt a sörök, elvégre Csehországban vagyunk. Szóval ez volt a péntek esténk, én kezdtem kicsit lebetegedni, meg a lábam is fájt (már megvolt a sérülésem és ekkor még sétálás közben is fájt a combom), szóval inkább hazamentünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése